Schmitt Petra

Schmitt Petra:
- Fontos, hogy megtaláljuk az egyensúlyt magánélet és munka között

A csinos szőke hölgy híres sportoló családba született, és nem kevésbé ambiciózus, mint édesanyja, Makray Katalin, vagy mint édesapja, Dr. Schmitt Pál. Egyetemi tanulmányokat az Egyesült Államokban folytatott, később Spanyolországban szerzett posztgraduális üzleti diplomát, utána pedig Londonban kezdte a sportmarketing munkát. Jól beszél angolul, de nem lehet „eladni” németül és spanyolul sem. Petra volt a közelmúltban Budapesten rendezett Triatlon Világbajnokság marketing igazgatója. Kisfia, Flórián hatéves, aki követi a családi hagyományokat, mert úszik, karatézik és hamarosan teniszezni fog.
– Tíz éven át tornáztál édesanyáddal, nővéreddel, Alexával és húgoddal, Grétával a televízióban. Megmaradt-e  valamilyen formában a sport továbbra is az életedben, a munkádban?
– Tíz évig voltam válogatott teniszező. Teniszösztöndíjjal kerültem ki az egyetemre. Huszonnégy évesen hagytam abba az aktív sportolást. Természetesen továbbra is kötődöm a sporthoz, s ez a szakmám is. Nyolc éve már, hogy a sportmarketing területen dolgozom, többek között atlétika, tenisz, Forma -1 és triatlon sportágakban.
– Melyik volt a legnagyobb feladat, rendezvény az eddigi munkád során?
– A budapesti Triatlon Világbajnokság. 3700 indulónk volt és világszerte 200 millió tévénéző kísérte figyelemmel. Külön öröm, hogy a magyar versenyzők is jól szerepeltek: Vanek Margit az aquatlon számban, Boronkay Péter pedig paratriatlonban lett világbajnok.
Kihívás volt, mert rövid idő, mindössze 10 hónap állt rendelkezésünkre a szervezéshez. Valóban ránk figyelt a világ, sok-sok pozitív visszajelzést kaptunk, és a verseny hatására sokan kedvet kaptak a triatlonhoz.
– Segít vagy gátol téged a munkádban, az életben, hogy híres emberek a szüleid, hogy édesapád a köztársasági elnök?
– A mérce mindig magas volt. Ők voltak számomra a példa. Az emberek kíváncsiak, persze, hogy mit tudok szakmai vonalon felmutatni, de ezt nem érzem tehernek. A tanulásban és a munkában mindig igyekeztem a tőlem telhető legmagasabb szinten teljesíteni. Elég maximalista vagyok. No és a sport is fegyelemre nevelt, ezért talán nagyobb a teherbírásom. – Mi jelenti neked a teljes kikapcsolódást?
– Hetente egyszer igyekszem eljutni jógára. Már évek óta tartok kicsiknek mini-tenisz oktatást. Nagy meglepetésemre a kisfiam is bejelentette, hogy járni szeretne hozzám. Egyébként az olvasás jelenti a teljes kikapcsolódást.
– Mit tanácsolsz azoknak a hölgyeknek, anyáknak, akik túl sokat dolgoznak, egész nap a számítógép előtt ülnek?
– Az a legfontosabb, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a munka, a magánélet és a magunkra való odafigyelés között. Tudom, ha nem figyelünk, könnyen elbillenünk a munka irányába. Tapasztalatból tudom azt is, ha az ember mentálisan és fizikailag nem kapcsol ki, akkor nincs miből feltöltődni. Tehát meg kell találni azokat a relaxációs technikákat, mozgásformákat, amelyek segítenek a pihenésben. Már az is csodákra képes, ha tíz percre kimegyünk sétálni a friss levegőre.


 

Bujdosó Edit